"A szerelem valósága nagyon egyszerű:"

"Azt adom, amim van, te pedig megbecsülöd. Cserébe nekem adod, amid van - és nem azt, amit szeretnék -, én pedig megbecsülöm. Lemondok arról, hogy más embert faragjak belőled, és te is lemondasz arról, hogy más embert faragj belőlem. A többit pedig bízzuk az évekre."

Ez pedig csak úgy működik, ha képes vagy meglátni valójában ki vagyok! 

Gondolkozz el: felruháztál vágyaiddal, az ideális társ, szerelem elképzeléseivel? Tényleg szükséged van azokra? És én tényleg oda tudom adni? Képes vagyok rá?

Merj meglátni, és lehet, hogy a valóság nem is olyan rossz az elképzelésekhez képest, csak más...